1.évad 2.rész Barátok

Reggel kicsit nyúzottan keltünk a csajokkal! Hogy miért? Azért, mert Fede úgy döntött, hogy elalvás elött mindenkinek énekel egy altatódalt poénból. Aztán amikor kizártam a szobánkból nyüsziteni kezdett mint egy kiskutya. Gyorsan visszaengedtem a szobánkba és akkor elaludt, de az álmában beszélgetett ezért órák kellettek mire mind elaludtunk. Amikor felkeltünk mérges tekintettel néztünk mindhárman a kis poénzsákra.
-Nyugi lányok.-tette fel a kezeit majd kifutott a szobából. Gyorsan elmentünk fürdeni majd az uzsikkal amit Olgita készített nekünk elindultunk a suliba. A Studioba érve kiterültem a színpad szélén és már majdnem elaludtam amikor valaki megcsikizett. Diego volt az.
-Ne kicsim ne.-fogtam le a kezét és gyors megpuszilt aztán megpöcköltem az orrát majd rohanni kezdtem. Ő nevetve utánam futott és elkezdtünk fogocskázni. Amikor utolért felkapott a kezébe és azzal ijezgetett, hogy ledob.
-Mások is vannak itt. Ezt majd otthon ha lehet.-lépett be Leon és Tomas majd gúnyos vigyort vetettek a barátomra. Én kiszálltam az öléből és odasétáltam Andreshez.
-Héj mi baj Vilu?-karolta át a vállam. Igazság szerint nagyon jókat tudok vele beszélgetni.
-Leon meg Tomas, de leginkább Leon.
-Nem értelek.-rázta meg a fejét.
-Tetszem nekik, de Leon tegnap azt mondta, hogy megértette a csak barátok kijelentésemet. Ma meg megint tök furcsa. Most tapadósból bunkóra váltott.
-Miért eddig tapadt mármint ragadós volt valahol?-kezdett értetlenkedni.
-Nem hanem tök cuki volt és mindig a nyomomba volt most meg bunkó velem. Ha hozzám szól akkor sem normálisan.
-Figyelj fáj neki az elutasítás. Tudod nagyon szerelmes és megbeszéltétek, hogy barátok lesztek, de még úgy is semmibe veszed. Ha barátkoznál vele hidd el más lenne.-mosolygott majd odament Ludmillához aki megölt a tekintetével. Elhatároztam magam, hogy még ma beszélek Leonal. Amikor Pablo belépett a terembe mindenki elhallgatott.
-Sziasztok srácok. Van olyan csapat aki haladt a dallal?-érdeklődött.
-Pablo mi még nem, de nekem lenne egy dalom amit tegnap egy jó barát segítségével befejeztem.-tettem fel a kezem.
-Na had halljuk.-kérte.
-Rendben!-ültem oda a zongorához a többiek pedig azzal szembe. Elkezdtem játszani  Te Creo-t amit végig Diegonak énekeltem aztán a végén Leonra mosolyogtam köszönet képp. Ő ezt mérges arcal viszonozta. Hát ennek megint mi baja?
-Ez nagyszerű!-tapsoltak a többiek.
-Köszönöm.-sütöttem le a szemem zavaromban és elpirultam. Diego csak nevetve átölelt és egy puszit nyomott a fejemre.
-Nagyon ügyes voltál szerelmem.
-Köszi, de beszélnünk kell.-fogtam meg a kezét.
-Még is miről?
-Hát nincs minden rendben Leonnal, de szeretném ha barátok lehetnénk. Ma suli után elhívnám sétálni, hogy beszéljek vele.-szögeztem a tekintetem a cipőmre majd a szemébe, hogy megtudjam mit gondol, de se a szeme se az arca nem árult el semmit.
-Én megbízom benned. Ha ezt szeretnéd tenni akkor nyugodtan. Én mindenben támogatni foglak.-ölelt magához én meg a fejem a vállába fúrtam. Ő a leg megértöbb srác a világon. Nem is kívánhatnék nála jobbat. Amíg ezen gondolkoztam hamar elrepült az első óra. Következett két(!!!!) tánc óra Gregorioval. Már az elején megpróbált belekötni valakibe. Na ki volt az a szerencsés? Hát én. Igaza is volt, mert egyáltalán nem ott járt az eszem hanem egészen máson. Elösször Diegon, hogy én nem viszonzom úgy a szeretetem ahogy ő szeret engem. Bármit megtenne a boldogságomért én meg még egy csókot sem vagyok képes neki adni. Aztán ott jött Tomas aki nem adja fel. Nagyobb pióca mint Leon. Aranyos ahogy próbálkozik, de nem hinném, hogy bármikor összejönnénk. Végül meg ott van Leon akivel a kapcsolatom kusza. Egyszer szerelemből szeret aztán barátságból utána meg hirtelen megutál és nem szól hozzám. Ráadásul grimaszol. Ez normális?
-Violetta, Violetta Castillo! Föld hívja Violetta Castillot.-ugrált elöttem a tanár vörös fejjel.
-Igen?-néztem értetlenül.
-Már fél órája megy az óra és maga csak áll ott mint egy rakás szerencsétlenség. Már az óra elejétől figyelem magát és nem itt jár. Valamin gondolkozik. Nem tudom, hogy kin vagy min, de legyen szíves odafigyelni.-kiabálta majd a labdájával mgdobta a zenelejátszót és táncoltunk is tovább. Ezen az órán már nem kötött bele konkrétan egy személybe csak mindenkit szidott egyszerre. A következő óra vele na az pont ugyan ilyen volt csak most Frant szemelte ki és óra végén.
-Mondja meg maga mi a francot csinált. Nem járt ide az elmult egy évben? Úgy táncol mint egy ovodás. Mi van magukkal? Eddig is tudtam, hogy borzalmasak, de ez már a legalja.-dramatizálta túl a dolgot majd látványosan összeesett. Persze ilyenkor hamar feláll és folytatja tovább.
-Tudja Gregorio mostanában nincs minden rendben. Elhagyott a szerelem.-tette Francesca a kezét Gregorio vállára.
-Héj Fran.-böktem oldalba mire észrevette magát és kínosan elfordult.
-Na jó az órának vége! Mindenki párokba,én megyek ki elösször maguk pedig utánam. Bár nem szükséges nem gyerekek már.-viharzott ki.
-Francesca beszélhetnénk?-lépett oda hozzá Leo.
-Igen.-mondta és kivonultak. Majd meg ölt a kíváncsiság, hogy mit beszélhetnek és amikor átmentünk Angie órájára Camillaval azonnal letámadtuk.
-Miről volt szó?
-Csak megkérdezte, hogy velünk van-e a baj, de mondtam, hogy nem.
-Akkor?
-Marco, Marco a bajom. Ma írt egy sms-t, hogy nyáron ideköltözik, de nem akarja, hogy együtt legyünk.
-Jaj drágám.-öleltük át ő meg elejtett néhány könnycseppet.
-Nem, nem sírhatok miatta, sőt még szomórú sem lehetek mivel csak egy nyári románc voltam neki.-húzta ki magát majd mindhárman elnevettük magunkat.
-Mi az Vilu magadon nevettek? Te is és a barátaid is rájöttetek, hogy mennyire unalmas és szánalmas vagy? Örülök, hogy sikerült felnyitni a szemed és rájöttél, hogy egy ilyen szánalmas kis senki mint te nem ragyoghat egy ilyen csillag mellett mint én.-vihorászott.
-Ludmilla én tényleg nem értelek, de valamire rájöttem.
-Még pedig?-vigyorgott.
-Arra, hogy te attól félsz, hogy a helyedre pályázok és, hogy elveszem a barátaid majd egyedül maradsz. Egyet mondok neked. Sikerült elvesztened a barátaid, de nem miattam csak is magad miatt. Két ember van aki még mindig melletted áll Naty és Andi. Ők lehet, hogy soha nem hagynak el, de a többiek már megtették. Ja és soha nem pályáztam a helyedre csak azt szerettem volna, hogy barátok legyünk.-olvastam be neki és elmentem a terem másik végébe.
-Ludmi soha nem adja fel a harcot. Ahhh.-mérgelődött majd elmet óra elött.
-Andres ne haragudj nem akartam csak egyszerűen kikivánkozott. Már megfulladok tőle.
-Semmi baj Violetta. Sajnos Ludmilla ilyen és már az érkezésed elött ilyen volt csak akkor még visszafogtam. Talán neked sikerül egy nap felnyitnod a szemét.-ment el ő is szomórúan mi meg meglepően néztünk utána.
-Ez Andres volt?-kérdezték a többiek egyszerre.
-Igen. Ő nem buta srác mármint nem tudom, de ha mi beszélgetünk akkor egészen más. Pláne ha Ludmillárol van szó.-ingattam a fejem majd leültem és Angie már be is toppant.
-Maxiék csapata felállni. Meg szeretném hallgatni a refrént.-kérte mi meg tettük amit kért. Ahogy elénekeltük mindenki tapsolt.
-Oké. Igaz, hogy Andres hiányzott, de nagyon jó.-mondta mi meg elégedetten ültünk vissza a helyünkre.
-A mai órán mit csinálunk?-kérdezte Tomas.
-Ma hagyom, hogy dolgozzatok a feladaton, de elötte hallani szeretném Vilu dalát.-jelentette ki mire én a zongorához pattantam. Most kivételesen mindenkire néztem az éneklés közben,mert nem akartam több bajt.
-Ez nagyon jó. Mikor írtad?
-Hát konkrétan tavaj valamikor. Volt egy rosszabb napom és akkor.-mondtam, de igyekeztem a szemkontaktust csak a tanárral tartani. Nem akartam, hogy bárki megtudja miért van vagyis volt ez. Mármint ki miatt történt ez. Gyorsan visszaültem a helyemre és csapatokba verődve elkezdtük folytatni a dal írást. Elég jól haladunk már, de van még mit változtatni és hozzá tenni. Angie óráját Betoé követte. Ahogy beléptünk a terembe ő a kottáit az égbe dobta és mind szétesett.
-Jaj Beto vigyázz. Várj segítek.-ment oda Tomas én meg mosolyogva figyeltem a jelenetet.
-Nah szóval gyerekek a mai órán......Pillanat a telefonom.-emelt a füléhez egy banánt(?) és beszélgetni kezett.
-Beto.-szóltam neki halkan.
-Igen?-nézett körbe meg felfele és forgolódott.
-Itt.-tettem fel a kezem.
-Mondjad csak.-mosolygott.
-Az egy gyümölcs.
-Mármint mi?
-Amin telefonálsz.-folytottam vissza a nevetést.
-Ja, hogy ez. Akkor én miért ezen beszélgetek?-kérdezte magától és miközben megfordult a háta mögé hajította. Nem volt jó ötlet, mert én a dobszerkók melett álltam és ő arra dobata rá. Az nem elég, hogy hangos volt, de valami onnan ráesett a lábamra és szörnyen fájt.
-Minden rendben?-sietett oda hozzám Diego.
-Persze.-mosolyogtam. Az óra további része normálisan telt. Már ha Beto óráit normálisnak lehete nevezni. Én mondjuk eddig az összeset élveztem. Még a mait is kivéve a sérüléses részt. Amikor már szinte mindenki hazament megpillantottam a folyoson Leont. Oda mentem hozzá és még mielött bármit mondhattam volna ő szólalt meg.
-Ha az első óráról akarsz beszélni felejtsük el.-fordított volna hátat, de én megragadtam a kezét és visszahúztam.
-Leon én, én nem akarom, hogy rosszban legyünk. Szeretlek mint barátot és rossz ha mérges vagy rám. Én ezt nem akarom.-hajtottam le a fejem.
-Figyelj Violetta én szeretlek és nem csak mint barátot.-mondta majd a tekintetemet fürkészte.
-Nem próbálhatnánk meg barátokként?-kérdeztem reménykedve.
-Nem baj ha kicsit nehéz lesz?-érdeklődött.
-Nem. Ha valami olyan van megbeszéljük oké?-nevettem.
-Rendben.-mosolygott. Én nem bírtam tovább. Annyira örültem, hogy a nyakába ugrottam és szorosan magmahoz öleltem amit viszonzott.
-Akkor én most megyek haza.-húzódtam hátrébb.
-Hazakísérhetlek?-nézett rám érdeklődve.
-Ha szeretnél.
-Igen.-mondta és elindultunk.
-És mióta tetszem neked?-tértem a lényegre. Na hát az ember azért kíváncsi.
-Őszintén?-nevette el magát kínosan.
-Igen. Mond csak nyugodtan.
-Konkrétan tavaj ahogy beléptél a Studioba és én megláttalak azonnal tetszettél.-karolta át a vállam én meg kicsit elhúzódtam. Vette a lapot, mert azonnal visszatette a kezét maga mellé.
-Hát most őszinte leszek. Kemény éved lehetett.-sóhajtottam.
-Annyira nem volt az hisz minden nap láttalak. Nekem ennyi elég volt.
-Komolyan?
-Igen. Tudod már amikor beszélgettünk akkor olyan volt mintha ezer éve ismernélek. Örülök, hogy vagy így vagy úgy, de az életem része vagy.-állt meg a házunk elött, mert én már majdnem tovább sétáltam zavaromban.
-Hát én izé...igazság szerint. Jaj istenem nem tudom kinyögni.-csaptam a homlokomra.
-Csak nyugi. Mond mit szertenél. Én nem haragszok meg.-fogta meg óvatosan a kezem.
-Én tavaj csak a félévnél vettem észre, hogy tetszek neked.
-Hát akkor tuti nem voltam elég egyértelmű.-nevetett fel.
-Vagy én vagyok vak. Na mindegy is. Örülök, hogy ezt megbeszéltük. Köszönök mindent.-nyomtam egy gyors puszit az arcára és besiettem a házba.
-Violetta haza értél?-kiabálta apu
-Igen.-mentem be a dolgozó szobábá és egy puszit adtam neki.
-Angie a konyhába van Olgaval és Diego a szobádban vár.-mondta a papirjait böngészve. Én azonnal megcéloztam a konyhát és miközben lenyomtam egy-egy puszit Olginak és a nagynénémnek töltöttem két pohár narancslevet. A szobámig kettesével szeltem a lépcső fokokat és szinte betörtem az ajtót.
-Sajnálom!-léptem be.
-Semmi baj csak egy kicsit aggódtam.-ült az ágyon feszülten. Én oda mentem mellé és szorosan hozzábújtam.
-Tudod, hogy beszélnem kellett Leonnal.
-És mit mond?
-Elfogadta, hogy nekem csak te vagy és megpróbálunk barátok lenni.-pusziltam meg.
-Ennek örülök.-enyhült meg.
-Nálunk vacsizol?-kíváncsiskodtam.
-Ne haragudj, de nem. Anyukám már vár otthon.
-Oké. Akkor kikísérlek.-kulcsoltam össze a kezünket és lekísértem.
-Violetta, Violetta.-trappolt utánam apu a konyhából.
-Igen?-fordultam vissza.
-Csak akartam szólni, hogy ma Olga a kedvencedet csinálja.
-Jaj apu ne. Tudom, hogy miért jöttél.-tettem csipőre a kezem.
-Nem, nem tudom miről beszélsz.-motyogta az orrát dörzsölgetve.
-Szerelmem gyere Ramallo hívott.-lépett ki a megmentőm Angie.
-Rendben megyek már.-forgatta meg a szemeit és mindenki eltünt.
-Holnap elmehetnénk mondjuk moziba. Na?-kíváncsiskodtam.
-Persze. Veled akárhova elmegyek Violetta. Én szeretlek, nagyon. Bármit megtennék azért, hogy boldog legyél mellettem.-lépett hozzám közelebb. Már majdnem megvolt a csók amikor......
-Khm....khm....-lépett ki Olga két kávéval.
-Azt hiszem én most megyek.-adott egy puszit Die és elment.
-Olgita miért kellett ezt?-néztem rá komolyan.
-Kicsikém én csak apukádéknak viszem a kávét. Nem akartam zavarni, de így sült el.-mondta és elment. Én gyorsan elmentem kezet mosni és leültem az asztalhoz. Pár percre rá mindenki az asztalnál ült és nyugodtan vacsiztunk. Húsos pite volt és gyümölcs leves.
-Apa holnap elmehetnék moziba?-tettem fel a kérdést.
-Kivel a lányokkal?-kezdett nyomozni.
-Nem öööö.....Die.....Dieg....Diegoval.-dadogtam.
-Pe...Per...Persze.-eröltetett magára egy vigyort.
-Jaj köszönöm.-pusziltam meg. Ahogy végeztem az evéssel felmentem zuhanyozni és fogatmosni. Felhúztam a Rózsaszín pizsamám és tárcsáztam a barátom.
-Szia.-köszöntem.
-Na miért keres a világ leggyönyörűbb lánya?-nevetett.
-Azért kersem a leg aranyosabb pasit a földön, mert holnap elemgyek vele mozizni.-szálltam be a játékba.
-Oh igen? Akkor nem kell ellopjam a tornyból?
-Nem hanem este 6-kor mehetünk.
-Oké akkor holnap. Puszi.
-Puszi.-nyomtam ki a telefont és nagy vigyorral az arcomon elterültem az ágyon. Egyszer csak valaki kopogott az ajtómon.
-Gyere.
-Hát itt van a legjobb unokahugi.-lépett be Angie.
-A legjobb nagynénivel és anyukával egy szobában.
-Köszönöm.-üllt le mellém és átölelt.
-Szeretlek.
-Én is. Na örülsz, hogy mehetsz moziba?
-Nagyon! Annyira szeretek Diegoval lenni. Mellette olyan mintha repülnék. Mintha nem is a garvitáció tartana a földön hanem ő.-áradoztam mire Angie csak mosolygot.
-Szóval.-kezdte.
-Szóval mi Angie? Miért vigyorogsz?-nevettem.
-Csak...csak azért, mert úgy beszélsz Diegorol mintha....
-Mintha ő lenne az életem értelme?-kérdeztem.
-Pontosan. Várj mi? Te ebbe ilyen biztos vagy?-kerekedett el a szeme.
-Igen. Szeretem és amikor a közelemben van az jót tesz nekem.-szorítottam magamhoz a szivecskés macim amit tőle kaptam.
-Jó csak én azt hittem, hogy Leonnal lesz valami vagy.....
-Ne ezt ne. Elegem van abból, hogy meg akarjátok mondani, hogy ki a jó nekem.
-Ne haragudj én csak....
-Nem most ne. Légyszíves hagyj egyedül.-kértem mire ő szó nélkül kiment. Én elhiszem, hogy jót akarnak nekem, de egy éve csak ez megy. Leon így Tomas úgy Diego meg amúgy. Elég! Én egy éve eldöntöttem, hogy Diego a fontos és ennyi. Lehet, hogy csak 14 vagyok, de tudom, hogy mi vagy ki a jó a számomra. Leon meg csak egy barát ahogy Tomas is. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el.

1.évad 1.rész (az első napon)

Ma van a nyáriszünet után az első nap a Studioba. A sok jó mellett ott lesz Leon és Tomas akik már a nyáron irogattak a neten. Azt üzenték, hogy várnak a suliba. Komolyan mondom annyira pofátlanok. Főleg Leon aki....aki....áhhhh hagyjuk. Élvezni szeretném ezt az évet és a Diegoval töltött időt. Reggel felhúztam a lila fodros újju pólóm és a fehér szoknyám meg a fehér topánom és felvittem egy nagyon halovány sminket. Lent a konyhában már mindenki reggelizett.
-Jó reggelt!-köszöntem mosolyogva és leültem az asztalhoz.
-Jó reggelt!-kántálták egyszerre. Én kentem magamnak gyorsan egy vajas pirítóst majd "anyunak" meg apunak lenyomva egy puszit siettem a Studioba.
-Vilu várj meg.-kiáltott utánam az uncsitesóm.
-Jó, de akkor siess, mert Diego már a sulinál vár.-kiabáltam mire azonnal ott termett mellettem és mehettünk is.
-Na és mi a helyzet Leonnal?-kíváncsiskodott.
-Semmi mi lenne? Egy pióca. Azon kívűl semmi.-álltam meg és csípőre tettem a kezem.
-Oké hugi, de nyugi. Leon semmi rosszat nem akar. Hidd el.
-Á, hogy nem! Csak tönkre teszi a kapcsolatomat és a barátságomat.
-Nem ne értsd félre. Ő csak próbálkozik.
-Jó én elhiszem. Tudod mit?-mosolyodtam el.
-Mit?-csillant fel a szeme.
-Lehetünk estelg....nem is tudom......mondjuk......barátok.-mosolyodtam el.
-Akkor ezt elmondhatom neki?-kérdezte.
-Gondolom igen. Vagy én mondjam el?-kezdtem agyalni.
-Ha gondolod elmondhatod, mert itt van.-mutatott mögém. Én azonnal megpördültem e tengejem körül mire Fede eltünt.
-Szia Violetta.-intett nekem kedvesen.
-Szia Le...Leo...Leon.-vakargattam a tarkóm.
-Tudom, hogy az agyadra megyek, de tetszel.
-Figyelj én értelek, de nem szertném a maradék éveimet így tölteni itt. Szeretném ha barátok lennénk. Nekem Diego a párom és ezen senki nem tud változtatni.-jelentettem ki.
-Rendben, de nem adom fel ilyen könnyen.-kacsintott és elindult a suliba.
-Pedig jobban tennéd.-kiabáltam utána, de feleslegesen. Már nem is hallotta. Egész uton azon gondolkoztam, hogy vajon a többi barátom miért próbálja nekem megmondani mit tegyek vagy, hogy kit válasszak. Na jó az utobbit nem kell megmondják, mert én Die-t szeretem. Szeretném ha minden olyan könnyü lenne. Ha Leonnal és Tomassal csak barátok lennénk, meg azt, hogy a barátaim ne úgy várjanak a Studio elött, mint akik megőrültek. Fran kikelt magából, Cami és Maxi azon veszekedtek, hogy Maxi miért nem viszi el őt többet randizni, Leon Fran-t nyugatta, Tomas értetlenül mászkált köztük, Andres nem egészen értette, hogy mi van, Naty meg Broduey próbált rendet tenni na és Diego. Diego az aki minden reggel levesz a lábamról. Ahogy ott áll az őrült, de mégis vicces tömegben iszonyuan aranyos mosolyal.
-Jó reggelt kicsim.-adott egy puszit az arcomra mire én elpirultam. El kell mondanom valamit. Még soha nem csókolóztam. Nem még vele sem. Már egy éve vele vagyok, de semmi. Nem merem bár ő megérti és azt mondja nem sieti el.
-Hali.-köazöntem úgy mindenkinek.
-Vilu mond meg Maxinak, hogy igenis többet kéne eljárnunk.-tette csípőre a kezét vörös hajú barátnőm.
-Jaj Camilla ez szerintem nem annyira fontos. Te is tudod, hogy Maxi mennyire szeret és... és....-dadogtam kínosan.
-Na ennyi. Látod?-mutogatott Maxi.
-Istenem Maximiliano és Violetta te is mellé állsz?
-Nem Cami én nem állok sehova. Nyugodj meg kérlek.-simítottam meg a karját.
-Igazad van ne haragudj. Te se szerelmem.-ölelte meg barátját és velük már minden happy volt.
-Francesca mi a baj?-fordultam felé.
Ludmilla, Ludmilla a bajom. Amióta bunkó lett elviselhetetlen.-túrt bele a hajába.
-Jól hallottam, hogy az én nevem hagzott el?-lépett oda az említett.
-Nem nem jól és most menj is tovább.-mutattam az ajtó irányába.
-Ja Vilu kicsi Vilucska. Hát nem tanultad meg, hogy egy Supernovát nem lehet elpusztítani. Tudod én egy csillag vagyok a legfényesebb és te tudod mi vagy?-hajolt közelebb.
-Nem, de biztos elmondod.
-Egy nagy fekete juk ami teljesen eltűnik az univerzumba. Itt csak Ludmi a sztár.-nevetett beteges kacajjal.
-Figyelj Ludmilla én nem tudom miért utálsz ennyire, de elegem van. Hagyj békén engem is és Fran-t is. Szeretnék jóba lenni veled, de ez reménytelen.
-Azért, mert nem vagy más mint egy senki.-fújt az arcomra és miközben megpöckölte az orrom egy "Ludmi lelép" kijelentéssel elviharzott.
-Na látod?-járkált fel alá idegesen a barátnőm.
-Jó nyugi.-állítottam le.
-De mit tegyek? Nem tudom miért, de amióta itt vagy engem sem szeret.-hajtotta le a fejét.
-Tudod, hogy a Supernovat, hogy hárítjuk el?-húztam mosolyra a szám.
-Hogy?-nézett rám.
-Egy csajos este fagyival, filmel és énekléssel.
-De nem zavarok?-kérdezte.
-Nem ahogy Cami sem, mert mindketten jöttök.-öleltem át őket. Amikor mindenkinek megoldottuk a problémáját Andres éretetlenül nézett mi meg vártuk, hogy mit fog mondani.
-Akkor most Ludmi mi? Egy csillag vagy Supernova? Ja és elmegyünk fagyizni?-csillant fel a szeme. Igen Andres és a furcsa kérdései, de mi így szeretjük. Még akkor is ha Ludmillával van együtt. Mi meg forgattuk a szemünket és elnevettük magunkat.
-Andi én elmegyek veled valamelyik nap fagyizni.-nevettem és ahogy Diego összekulcsolta a kezünket úgy indultunk be az első órára. Énekkel kezdtük ahol Angie várt minket. Na, de most tisztázzunk valamit. Nem említettem, de Angie nem az anyám csak amióta együtt van apuval szinte már olyan. Amúgy a nagynéném csak már mindehol azt mondom, hogy az anyukám, mert tényleg olyan.
-Sziasztok srácok.
-Szia Angie.-mondtuk kórusba.
-Ma új feladattal érkeztem. Csapatokat fogtok alkotni ahol egy dalt írtok amit Pablo óráján kell előadnotok elöttem és ő elötte.-mosolygott barátságosan. Láttam, hogy mindenkinek tetszik a feladat.
-És mi a dal témája?-tettem fel a kezem.
-Amit csak szertnétek, de most nézzüka a két csapatot. Fede, Leon, Vilu, Andres, Naty és Maxi. Ludmilla, Camilla, Tomas , Francesca, Broduey és Diego.-osztott minkett ketté. Fájdalmas arcal néztem a barátomra akin láttam, hogy ideges bár mégis mosolyog. Biztos csak meg akart nyugtatni.
-Angie és mikor álljunk neki dolgozni?-kérdezte Nat.
-Mondjuk a suliban vagy suli után, de jövő hét ilyenkorra már kell.-kacsintott. Az óra további része azzal telt, hogy énekeltünk egyesével vagy párban. Eztán következett a tánc óra.
-Gregorio megint jól megszivat minket. Ez tuti!-kullogott mellettünk Cami és már előre utálta az órát. Már mindenki bent tornázott amikor belépett Gregorio.
-Mindenki álljon a helyére!-kiáltotta el magát.-Na szóval ki az aki bemutatná amit a múlt órán tanultunk?-nézett körbe, de síri csend volt amikor....amikor Tomas megszólalt.
-Majd én.-állt oda és elkezdte a táncot.
-Tomas kövesse az újjam! Kövesse, kövesse.-kezdte a mondandóját a tánár egy kicsit idegesen.
-Igen?-állt meg elötte.
-Maga ezt táncnak nevezi? Ez olyan volt mint egy megbolondult kecskebéka.-mutogatott össze vissza és már vörösödött a feje.
-Én...én...-dadogott.
-Maga csak semmi én vagy, de. Menjen vissza a helyére. Most mindenki velem együtt. egy,két, hár, négy, öt, hat, hét és nyolc.-táncolt mi pedig követtük. Az óra végeztével szó szerint kiestünk a teremből. Két csapatba verődtünk a nagy teremben és elkezdtük megbeszélni, hogy mit énekeljünk.
-Figyuzzatok én írtam még múltkor egy refrént. Ahoz kapcsolhatnánk a dalunk. Figyeljetek csak.-mondta Leon.

Yo solo quiero cantar
Tocar tu alma con mi voz
Yo solo quiero bailar
Dar alas al corazón
Alas al corazón
Porque la música es vocación
Es mi pasión
(Mi pasión)
No es obsesión, es lo que soy
La música es mi verdad
Y no voy a engañar.-énekelte.

-Ez nagyon jó.-mondtam.
-Köszi.-villantotta meg a mosolyát.
-Tényleg akkor ehez igazódunk.-érettek egyet a többiek is.
-Nem megyünk át Luka bárjába? Még van időnk.-nézett Fede az órájára majd a másik csapat fele is.
-Nem én itt maradok.-szólaltunk meg egyszerre Leonnal.
-Akkor én átmegyek.-jelentettük ki megint egyszerre.
-Na jó én elmentem az ének termbe.-mondta Leo.
-Én pedig itt maradok, mert épp egy új dalon dolgozok.-ültem le a zongorákhoz a kottáimmal. A többiek vállat vonva elmentek én meg elkezdtem zongorázni. A zeném címe Te Creo lett, de még kell igazítanom rajta. Ahogy játszottam és énekeltem észre se vettem, hogy valaki áll a zongoránál. Az a valaki pedig Leo.
-Te meg mit csinálsz itt.-kérdeztem.
-Segíthetek? Nekem lenne ötletem, hogy hogyan javítsd át.-ült oda mellém és elkezdte játszani a dallamot én meg énekeltem.
-Ez nagyon jó lett. Köszönöm!-öleltem meg.
-Bármikor hisz a barátod vagyok.-kacsintott majd elment.
-A barátom.-sóhajtottam. Talán végre felfogta? De valami nekem akkor is furcsa valami más érzésem van. Majd ha átjönnek a lányok dumálok velük. Hamar eljött az este és a csajokkal már az ágyon dumáltunk.
-És Vilu neked mi a helyzet Diegoval?-fordultak felém a barátnőim.
-Minden rendben és nagyon szeretem, de ma történt valami ennél is jobb, de furcsa.
-Ki vele.-hajolt az arcomba Fran.
-Hát ma amikor zongoráztam Leon segített a dalban és utána közölte, hogy elfogadta, hogy csakis barátok lehetünk majd kacsintott egyet és lelépett. Jaj bocsi Fran nem akartam így elötted, mert a pasid meg minden és ja.
-Semmi baj. Igazság szerint ennek örülök, de ebbe mi a furcsa.-terelte el a témát zavartan.
-Csajszi ki vele mi történt Leonnal?-kérdeztük egyszerre.
-Hát szünetet tartunk vagyis szakítottunk közös döntés alapján szóval szabad a pálya Vilu.-nevetett.
-Mi mikor és hogy?-értetlenkedtünk.
-Még a nyár elején. Nekem is más tetszett és neki is. Tudom nyár elején azt mondtam, hogy a szívem csakis az övé, de hát nem. Megísmertem Marcot és minden más lett aztán nyár végen vissza utazott Olaszba. Ennyit a csodás párkapcsolataimról.
-Leonnak ki tetszett annyira?-vettem ki a lényeget.
-Hát te. Nyugi nem haragszom meg ha összejöttök.-mosolygott.
-Ja Vilu olyan cukik lennétek.-mondta Cami mire Francesca is bólógatni kezdtek.
-Ha szerintetek annyira cuki szívesen átadom. Nekem nincs szükségem rá úgy. Lányok én Diegot szeretem.
-Soha nem éreztél semmit Leon iránt?-kérdezgettek.
-Nem. Nekem Die az igazi. Ő olyan....olyan....olyan....-kezdtem nevetgélve.
-Olyan mi?-nevettek.
-Hát olyan aranyos és helyes. Tényleg bármit megtenne a boldogságomért és ez fordítva is így van.-pirultam el teljesen.
-Oké veled nincs mit tenni. Te fülig szerelmes vagy.-sikonyáltak.
-Tudjátok mit?-kérdezte Camilla.
-Mit?
-Énekeljünk.-állt a szintetizátorom mögé és játszani kezdte a Veo Veo-t. Ahogy vége lett a dalnak Federico is betoppant.
-Á-À-Á ez csajos zártkörü rendezvény. Belépés csak lányoknak.-állított meg Fran.
-Oké.-ment el lehajtott fejjel.
-Jaj egy pár percre bejöhetett volna.-vettem az ölelmbe egy párnát.
-Nem ma csajos este van.-emelték fel a mutatóújjukat.
-És én bejöhetek?-lépett be Fede egy szőke parokába és....és az én ruhámba(?).
-Ha így maradsz igen.-nevettük el magukat. Erre ő csajosan besétált a magassarkumba(???!!!) miközben egyszer hasra esett és elkezdett velünk cseverészni.
-Na miről csacsogtatok?-nézte a körmeit majd a pilláit rebegtetve ránk nézett mi meg nem bírtuk tovább nevetve estünk le az ágyról. Eztán a prokát és a cipőm levette, de ruhába benne maradt és így beszélgettünk tovább.
-Amúgy Vilu ha már Leon nem akkor ugye Tomas sem?-kezdett rá Fede is.
-Na ide figyelj Federico meg ti is csajok. Nekem nem kell más csak Diego.-próbáltam komolyan mondani, de végén elnevettem magam mivel amit kérdezett Fede full hülyeség.
-U-u-u fessük ki egymás körmét.-szólelt meg Fede megint.
-Inkább nézzünk egy romi filmet és fagyizzunk.-mondtam.
-A fagyi tetszik, de a romi film az gagyi.-jelentette ki Federico.
-Most vagy csaj leszel vagy szia.-nevettünk.
-Oké, de csak akkor ha egyszer tartotok velem egy pasis estét.-tette csípőre a kezét lányosan.
-Oké.-csaptunk bele a kezébe. Lementünk és megnéztük a Csillagainkban a hiba című filmet. A végére Fede sírt a legjobban.
-Miért, miért kellett meghalniuk hisz úgy szerették egymást. Átvészelhették volna. Nem lehet így vége.-bömbölt a kanápén és popcornal dobálta a tévét.
-Nyugi.-csititgattuk kicsit nevetve.
-Na jó ez maradjon négyünk közt. Én nem sírtam ezen a gagyi, de csodás romi filmen.-törölte le a könnyeit.
-Nem te soha.-"cipzároztuk" be a szánk és a "kulcsokat" oda adtuk neki amit "lenyelt". A film után felmentünk a szobába és lefeküdtünk aludni. Még Federico is velünk alhatott.

Szereplők:

Leon Vargas:

párja: Francesca (Fran) Cauviglia
kor: 16
legjobb barátja: Federico, Maxi
legnagyobb ellenség: Tomas, Diego

Értsd meg én szeretlek, de az a lány teljesen megbabonázott és elvette az eszem. Nem tudnék nélküle élni. A szeme, a hangja na és az illatta. Olyan mintha már ezer éve ismerném. Kár, hogy ő nem nyíl meg nekem.

Violetta Castillo:

kor:14
párja: Diego Vadernyovszky Dániel
legjobb barátai.: Cami, Naty, Maxi, Andres
apja: German Castillo
anyukája: Angeles Carrara

 Végül csak el érted amit akartál. Elérted, hogy végteleneül és visszavonhatatlanul belédszeressek. Soha, de soha nem akarok tőled távol maradni. Ha nem vagy velem valami nagy ürességet érzek. Azt hiszem, hogy most vagyok elösször igazán szerelmes. Pont ettől féltem a legjobban.


Pablo Espinosa:

kor: 15
párja: nincs, de szerelmes Violettába.
legjobb barátja: Francesca
legnagyobb ellenség: Leon

Utálom ezt a Leon gyereket, de az a Diego is. Szerencsére itt vannak nekem a barátaim. Na és Violetta aki a legcsodálatosabb a Studioban sőt az egész országban. Egyszer még meghódítom és akkor örökké együtt leszünk.

Diego Vendernyvoszky Dániel

kor:16
párja: Violetta Castillo
legjobb barátja: Maxi
legnagyonn ellenségei: Jorge. Tomas

Nem hiszem el, hogy ez a két pojáca folyamatosan a barátnőm körül ólálkodik. Egyszer még nagyon megbánják. Főleg Leon. De ember hisz barátnője van még is Vilu kell neki. Nem akarom, hogy elhagyjon. Ő a mindenem. Egészen kicsi korom óta ismerem és amióta az eszemet tudom szeretem. Bízok benne, mert minden nap elmondja, hogy mennyire szeret és, hogy rajtam kívűl soha nem kell neki senki más.

Ludmilla Ferro:

kor:15
párja:  Andres Calixto
legjobb barátnője: Naty
legnagyobb ellenség: Violetta

Amióta idejött ez a kis taknyos egy perc nyugtom sincs. Én nem ítélek el senkit, de ő át akarja venni a Supernova szerepem. Nem láttam egész életemben egy ekkora lopós, hazudos csajt. Amikor mozog a szája csak hazudik. Ráadásul ott az idióta pasija a kis Diegito aki még a széltől is óvaj, de nekem is itt van az életem értelme Andres. Kicsit furcsa, de pont ezért szeretem annyira. Naty azt mondja ne itélkezzek addig a kiscsaj felett amig meg nem ismerem.

Andres Calixto:

kor:15
párja: Ludmilla Ferro
legjobb barátai: Violetta, Brouduey, Cami
legnagyonn ellenség: nincs ő mindenkit szeret.

Imádok mindenkit és mindenkit úgy fogadok el ahogy van. Violetta egy nagyon aranyos lány, de csak mint barát. Más szemmel soha nem tudnék rá nézni mivel az én szivem az én kis Ludmimé. Szeretném ha ők is ilyen jól kijönnének. Remélem egyszer minden megváltozik és mindenki szeretni fog mindenkit.

Natalia (Naty) Vidal

kor: 14
párja: Broduey
legjobb barátja: Ludmilla
legnagyobb ellenség: senki

Lassan egy éve veled vagyok. Annyira szeretlek, hogy el se tudod képzelni. Te vagy nekem a mindenség. Örülök, hogy ide járhatok, mert itt ismerhettelek meg téged és a többieket. Azt szeretném, hogy soha ne legyen vége ennek az egész csodanak meg azt is, hogy Violetta rátaláljon az igazira, mert szerintem Diego nem az.

Francesca (Faran) Cauviglia:

kor:15
párja: Leon Vargas
legjobb barátja: Thomas
legnagyobb ellenség: nincs neki senki bár Viluval van egy kis ellenszenve.

Én nagyon szeretem Violettát, de az nem segít, hogy Leon elkezdett felé érzéseket táplálni. Azt hiszi nem tudom, de elöbb tudtam mint ő, hogy belé szeret. Vilu mondta, hogy őt nem érdekli és el is hiszem hisz annyira szereti Diegot. Mondjuk nem csodálom. Die egy igazi főnyeremény, de az én szívem csak is Leoné.

Camilla (Cami) Torres:

kor:15
párja: Maximiliano (Maxi) Ponte
legjobb barátja: Andres, Violetta. Andres az unokatesója is.
legnagyobb ellenség: senki.

Örülök, hogy az uncsitesóm rátalált a szerelemre. Annak is, hogy Ludmilla oldalán hisz ő nem rossz lány csak Violettát elítéli. Hogy miért? Mert észrevette, hogy ő valamivel tehetségesebb nála. Úgy sajnálom, hogy ilyen rosszúl kezdődött nekik minden. Viszont nekem itt van az én Maximiliánom és a sok barátom akiket úgy szeretek. Maxival már fél éve együtt vagyunk. A zene és ez a hely hozott minket össze.

Maximiliano (Maxi) Ponte:

kor: 15

párja: Camilla Torres
legjobb barátai: Violetta, Diego, Maxi
legnagyobb ellnség: ő senkit nem ítél el.

Egy két dolgot leszámítva minden rendben a Studioba. Eddig csak szerelmi háromszögekről hallottam, de, hogy szerelmi négyzet. Ilyen szerintem nem is létezik, de most még is. Három srác szeret egy lányt ez valami hihetetlen és ezáltal megy a szenvedés négyük között. Szenvedés, féltékenykedés, sírás és a szerelmi bánat. Ebben az egészben Violettát sajnálom a legjobban, de ő nem is nagyon veszi észre, hogy ki az igazi. Camilla is próbál nekik segíteni. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer a legjobb barátom lesz a szerelmem, de nem bánom. Szeretjük egymást és ez a legfontosabb.

Broduey:

kor:15
párja: Natalia Vidal
legjobb barátja: Andres
legnagyobb ellenség: nincs.

Natalia. Ő a legcsodáltaosabb lány akit csak valaha láttam. Andresnek nagyon sokat köszönhetek hisz ő nyitotta fel a szemem meg Natyét is, hogy mi egymásnak valók vagyunk. Bár elég fura módon, de megtette és ez a legfontosabb.

Federico:

kor:16

párja: Lara
legjobb barátja: Leon
legnagyobb ellenség: Diego, mert úgy érzi bántja violettát
unokatesója: Violetta

Nagyon  szeretem Vilut és nem szeretném ha a srácok miatt szenvedne. Diego nem neki való inkább a haverom Leon. Bár tőle se szép, hogy miközben barátnője van mást szédít, de azt mondja, hogy ez egészen más. Valami olyat érez amit eddig még nem. Remélem egyszer egymásra találnak bár erre nem sok esélyt látok. Lara is érdekes lány. Ő lovas és nem énekes, de igen csodálatos lány. Terveim vannak kettőnkel. Most azt gondoljátok, hogy mit akar még a kis taknyos tini, de én tényleg úgy érzem, hogy ő az igazi.

Lara:

kor:14
párja: Federico
legjobb barátja: a studiobol senki bár Violettával elég jól kijönnek.
Ő amúgy nem Studiós lány.

Hallottam egy két dolgot Federicotol, hogy mi folyik a Studioba. Van ez a szerelmi négyzet? Ha egyáltalán létezik ilyen. Vilu egy igen aranyos lány. Örülnék ha nem kellene tovább örlődnie és eldöntené ki az igazi. Azt mondja, hogy Diego az, de szerintem nem. Ő inkább Tomashoz való.