1.évad 2.rész (tanulópárok)

***Martina***
Ma lesz a második napom a suliba. Eddig tetszik bár van az a fiú akimolyan bunko velem. Ráadásul mellé is ültettek. Nem tudom nekem nem szimpi, de nem itélek el senkit. Apukám mindig azt mondja, hogy ne itéljek el senkit elsőre. Pláne ne a külsője alapján. Szerintem idős is lenne hozzám. Azt hallottam, hogy már 16 éves és nagyon jó tanuló, de az anyukája nem akarja még középiskolába engedni. Akikel elég jóba lettem az osztályból az Mercedes, Candelaria na és persze Lodovica. Azt hallottam, hogy Mechi járt már ezzel a sráccal. Azért mondom, hogy srác meg fiú, mert nem tudtam megjegyezni a nevét olyan furi és vicces. Na a lényeg a lényeg, hogy Mech járt vele és mesélte, hogy nem mindig olyan rossz arc például a hugát imadja. Na nekem az a csaj nagyon ellenszenves. Bármit mondjon apa én akkor sem fog szereteni.
-Szia Tini.-puszilt meg Facu.
-Szia ott a reggelid.-muatattam az asztal másik oldalára. Leült velem szembe és enni kezdett.
-Na és milyen a suli?
-Hát, hogy is mondjam? Érdekes egy kicsit meg furi.
-Na miért?-nézett rám kérdőn.
-Hát mindenki nagyon aranyos kivéve egy srácot.-meséltem neki.
-Kicsoda?-kérdezte.
-Hát nem tudom a nevét, mert lehetetlen megjegyezni. Olyan hülyén hagzik.
-Jorge Blanco?-állt fel az asztaltól.
-Igen, igen. Te ismered?
-Sajnos ige. Nagyívben kerüld el azt a srácot. Hallod?
-De miért?-érdeklődtem.
-A srác olyan mint az apja.
-Milyen az apukája?
-Állítolag valami piszohpata és ez genetikailg öröklődött.-mutogatott és odaléoett mellém miközben felálltam.
-Ez komoly?-néztem rá azzal a (te hülye vagy?) nézésemmel.
-Figyelj Martina verd ki a fejedből ezt a Blanco gyereket.-emelte fel a mutatóujját és mérgesen távozott. Még soha veszekedett velem. Nem értettem mi baja. A vállamra vettem a táskát és elindultam a suli fele. Utközben összefutottam Jorge egyik haverjával.
-Szia Tinuka.-karolt áta vallamnál.
-Szia Ru...rug....
-Rugggerro.-mosolygott.
-Igen Ruggerro. Szertnél valamit?
-Igen téged.
-Tessék.
-Mármint téged, hogy elgyere velem este egy bárba.
-Hogy én?-kérdeztem elpirulva. Igazságszerint nem néz ki rosszul ez a srác.
-Nem hamupipőke. Hát oersze, hogy te.
-Igen Ruggerro elmegyek veled.-mosolyogtam mire lenyomott nekem egy puszit.
-Nicsak, nicsak haver te egy ilyen kis izéval kezdesz?-jött oda röhögcsélve ez a Jorge.
-Figyu haver nekem tetszik ez az izé szóval kuss.-förmedt rá Ruggerro.
-Jó nyugi, de akkor ma jön velünk inni?
-Naná, hogy jön. Iszunk egy kis tekilát.-kacsintott rám Rugg.
-Tek...tek..tekilát?-néztem kikerekedett szemekkel.
-Miért te még soha nem ittál?-kérdezték egyszerre.
-Az az igazság, hogy gyűlölöm az alkoholt mivel anyu halála után apum inni kezdett és....... na mindegy hagyjuk.-legyintettem.
-Figyelj nekem nem tetszik, hogy ezt a csajt hozod.-mérgelődött Jorge.
-Miért talán féltékeny vagy?-vágott vissza Rugg.
-Nem dehogy is, de azt elmondtad neki, hogy szellemet fogunk idézni.-suttogott úgy, hogy én azért haljam.
-Na azzal nem lesz gond, mert én rengeteget idéztem már.-jelentettem ki mire mindkettő kikerekedett szemekkel nézett rám.
-Akkor bevállalos lány vagy te Martina.-emelgette a szemöldökét Jorge mintha valami perverz dolgon járna az esze.
***Jorge***
Várjunk én Martinának emlegettem a szemöldököm? Ő csak mélyen a szemembe nézett majd hirtelen elfordult.
-Zavarok?-kérdezte az alivilági testvérem.
-Hülye vagy? Menni kéne nem.-mondtam mire követni kezdtek. Tini bement én meg bevártam hugom aztán kezdődhetett a vonulásunk. Az első órám Kémia. Utálom! Ráadásul Tini mellett kell ülnöm. Bementem a termeb és beültem a leghátsó padba.
-Neked is jó napot Jorge!-hallottam Angie tanárnőt.
- Magának is.-mosolyogtam gúnyosan. Ahogy a padomhoz fordultam ő már ott ült.
-Gyere csak ide.-vette le táskáját a másik székről. Nem akartam szólni, hogy a másik oldalon szoktam ülni, mert nem leszek bunkó vele. Ekkor csapott belém a felismerés. Jorge Blanco világ életében bunkó volt. Akkor pont vele miért nem. Na mindegy leültem mellé és bökdösni kezdtem.
-Figyelj, hogy, hogy te már idéztél szellemet?
-Úgy, hogy anyukámat akartam megidézni.
-De nem lett semmi bajod?
-Nem mivel nekem van egy természet feletti adotságom. Az a lényege, hogy körülöttem van egy pajzs és így a rosszakarók nem tudnak a közelebe jutni és nem tudnak ártani.
-És nem próbáltad még kiterjeszteni ezt a micsodát.-kérdeztem mintha egy tök természetes dologról beszélgetnénk.
-De és tudom is viszont max csak egy emberre. Legalább is eddig csak eddig jutottam.
-Értem és.........-kérdeztem volna, de Angie közbe szólt.
-Megkérném Jorge Blanco urat, hogy bármennyire is udvarolhatnéka van kérem fogja vissza magát.
-Háth tanárnő ez nekem nagyon nehéz. Vajon ilyenkor mit lehet tenni? Én azthiszem el is ülnék.-álltam fel, de visszaparancsoltak a helyemre.  Pár percel később felszólítottak.
-Mr. Fékezhetetlen Blanco kérem válaszoljon a kérdésre.-nevetett a tanár.
-Hát öööööö......
-Ugye az volt a kérdés, hogy Milyen izotópjait ismered a hidrogén atomnak?
-Prócium, deutérium, trícium. A neutronszámban különböznek, ami 0,1, vagy 2. Az izotópok tulajdonságai eltérőek, de a deutérium és a trícium olyan kis mennyiségben van jelen a gázban, hogy a
hidrogén tulajdonságait nem befolyásolja.-mondta Tini miközben felállt a helyéről.
-Ez igen. Na akkor mától Jorge tanulópárja és korepetálója Tini. Mivel korepetálni fogsz Martina ezért havonta kapsz egy ötöst.
-Na ez nem semmi hugi.-fordult hátra Lodo és lepacsizott az új tanulópárommal.  Azt terveztem, hogy ezt a csajt nagyívbe elkerülöm erre ő mindenhol a padtársam és ráadásul a tanulópárom is. Már pedig most kemény leszek vele.
-Baj van?-fordult felém a kiscsaj.
-Nem semmi baj csak utálom az ilyen pálcikákat mint amilyen te vagy.
-Tudod a báttyám azt mondta, hogy egy pszihopata vagy mint az apád és, hogy kerüljelek el, de én nem tettem. Hogy miért nem? Mert azt hittem, hogy ne vagy az és még mindig tudom, hogy te nem ilyen vagy és apukád se ilyen az biztos. Te csak egyszerűen valami miatt bezárkóztál és mindenkit utálsz aki megszólít vagy a közeledbe jön. Hidd el egy nam mindenkit elveszítesz aki van neked.-ordított hangosan és kiviharzott a teremből az óra közepén.
***Martina***
Nem tudom miért, de el kellett tünnöm. Én még mindig nem hiszem el, hogy ez a Blanco gyerek olyan amilyennek mondják. Sőt biztos nem. Nem is akartam ezzel foglalkozni. Hazamentem készülödni, hogy mkt
re jön Ruggerronak ne keljen rám várnia.
***Facundo***
Épp hazafel tartottam amikor nekiütköztem valakinek.
-Jaj ne haragudj Facundo Stoessel vagyok.-nyújtottam a kezem felé. Azt hiszem már is szerelmes vagyok.
-Szia Macarena Blanco.-fogott kezet mosolyogva. Azt hiszem vége a nagy szerelemnek.
-Nincs kedved meginni velem ma valamit?-kérdeztem.
-Figyu nem tudom.
-Na légyszi! Kárpotlásul a füzetedért és, hogy ismerkedjünk.
-Jó legyen.-nevette el magát.
-Szupi akkor hatra elmegyek érted csak add meg a címed.
-Tessék.-írta fel a karomra.
-Köszi.-nyomtam egy puszit az arcára és elmentem.